Mikor szikra gyúlt fejemben hogy blogot írok művészetterápiás munkámról, tapasztalataimról egy dologról elfelejtkeztem. Az időről. Ez az a jelenség amiből a legkevesebb van jelenleg. Az igazat megvallva örülök neki. Azt jelenti van dolgom, van mit tenni.Itt sorakoznak a rajzok…

Ezzel a post-tal befejezem börtönélményeimet. :)Mivel a program pályázati támogatásból valósult meg, nem tudtam teljesen előre tervezni, ami nagy hátrány, de nem áthidalhatatlan. Így menet közben derült ki lesz még egy, aztán még egy alkalom, akkor viszont már a zenés festés…