Valami elindult talán a művészetterápia hazai el és megismertségével kapcsolatban.
Nemrégiben meghívást kaptam egy nemzetközi konferencián való részvételre Eesztergomba, ahol bemutathatom a művészetterápiát, mint –ebben az esetben- szocioterápiás módszert. Nagyon várom, és természetesen jóleső izgalom van bennem, hiszen hiába a több mint egy évtizedes tapasztalat, a felelősség nagy, ugyanakkor legalább ekkora a benne rejlő lehetőség is. Most már az interneten is megtalálható a konferencia programja és elérhetősége.

Mindenképpen aktív moderációra készültem, hiszen saját tapasztalatból tudom mennyire unalmas tud lenni egy száraz előadás. Aztán persze felborult minden tervem mikor láttam, lesz egy másik szekció tánc-mozgás és zeneterápiával, de ötletbörzét nyitottam kolléganőmmel. Sikeres volt. Megvan! Most már csak az okoz fejtörést akarok-e elmenni egy puccos fogadásra?! :)
Mindemellett munkatársammal készülünk egy nagy bummra is, amit elsők között osztok meg Veletek mihelyst megérett rá az idő.

Zajlik az élet, de ez benne a jó!